BÁR

Mint szinte mindig most is az éjjeli műszak az enyém. Délután általában elég ha egy lány bent van és tartja a frontot a tárgyalni kívánó vendégek előtt, este azonban beindul az élet és ilyenkor legalább 2-3 de sokszor 4 dekoratív lány is pörög a pultnál illetve felszolgáljuk az italokat. A főnök ragaszkodik a fényképes jelentkezéshez és sokszor a már meglévő alkalmazottakkal is megvitatja, hogy ki illene a csapatba, hiszen nagyon sokat ad a megjelenésünkre.
Rövid, fekete, szűk ruhában szoktunk dolgozni, általában magassarkúban, hiszen LA egyik exklúzív helyét mondhatom a munkahelyemnek és ide farmerban egy lány sem riszálhatja be magát. Már hetek óta kínéztem egy fiút. Sokat jár ide, főleg a haverjaival, ha jól láttam és eddig észre sem vett, ami külön bántja az egomat. Eddig hagytam, hogy más szolgálja ki a kis csapatát, mert azt hittem elöbb utóbb csak megakad rajtam a szeme. Ezzel ellentétben azonban nem történt semmi.
Kiszolgáltm néhány VIP asztalos vendégünket, amikor megláttam, hogy éppen bejönnek az ajtón. A pulthoz visszaérve karon ragadtam az egyik lányt.
-April! Ő az a srác, akiről beszéltem. Átvehetem a 8-as asztalt?-kiváncsian nézek rá, bár tudom, hogy úgyis belemegy, hiszen a baratnőm, de nem vagyok benne biztos, hogy nem akar majd szivatni.
-Csináld! De ha nem szeded fel a sárcot, akkor a mai borravalód az enyém.-vigyorog rám és hasonló mosoly jelenik meg az én arcomon is.
-Megegyeztünk.-kezet fogunk aztán az asztal felé veszem az irányt. Arra az odalára állok az asztalnak, hogy szembe legyek a fiúval és azonnal felveszem vele a szemkontaktust.  Finoman végignyalom vörösre rúzsozott ajkaimat.
-Mit hozhatok?-kérdezem egy angyali mosollyal.

Azok a lányok, akik adnak a külsejükre mindig tudják, hogy hogyan kell a lehető leghatásosabban használni. Nekem pedig éppen itt volt az ideje, hogy mindent bedobjak, hiszen nem csak a borravalóm, de az egészséges önképem is kockáztatom azzal, hogy megkörnyékezem a kiszemeltem. Amíg nem tudjuk meg a kiszemelt igazi nevét, addig általában csak fedőnevekkel emlegetjük őket. A főnököt nem zavarja, ha néva belekavarunk az ügyfelek életének tükörsima vizébe egészen addig, amíg nem megy az üzlet rovására.
Amikor belép az ajtón Cassidy azonnal felvihog és rámmereszti jegeskék szemeit.
-Itt az izmos..-néz rám komoly tekintettel. Miután megállapodtunk Aprillel igazítok egy gyorsat a ruhámon és egyoldalra simítom begöndörített hajzuhatagomat, így az egyik vállam és a dekoltázsom egy része teljesen szabaddá válik. Könnyed léptekkel közelítem meg az asztalt. Vele szemben állok meg, hiszen itt az ideje, hogy tudtára adjam a szándékaimat, amik egyébként valószínüleg még egy vaknak is nyílvánvalóak lennének.
Rendelésére elmosolyodok.. igyon csak annál könnyebb préda lesz. Felveszem a rendelést mindenkitől sorban. Kanbuli.. mindenki alkoholt kér.
-Máris hozom, uraim.-mosolygok és visszamegyek a pulthoz. Amíg Cassidy az italokat készíti igyekszem nem bámulni őt. Természetesen néha vetek rá néhány lopott pillantást, de igyekszem nem lógni rajta. Amikor visszaérek Cass már készen van és a tálvára pakolt italokat odatolja nekem. Hátradobom a hajamat, hogy ne lógjon előre sehol.
-8-as kész.-vigyorog rám én pedig veszek egy mély levegőt mielőtt megfordulnék a tálcával. Az asztalhoz érve közvetlenül mellette állok meg és onnan osztom szét az italokat.
-Szóljanak, ha hozhatok még valamit...-végignézek a fiúkon majd megfordulva még vetek rá egy pillantást.
-Bármit..-teszem még hozzá kicsit halkabban majd visszasétálok a pulthoz.

Hallom ahogy a lányok összesúgnak a hátam mögött, amikor újra elindulok a tálcákkal. Igazából az asztalnál ülő bármelyik fiatalemberen megakadhatott volna a szemem, de valahogy az egyikük nagyon megfogott. Egyszerűen nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy valahogy közelebb kell hozzá kerülnöm. Érzem a rám tapadó tekinteteket mindkét irányból. A lányok annyira izgultak, hogy már-már szinte attól tartottam, hogy valamelyikőjük utánam jön és lediktálja, hogy szerinte mit kellene mondanom. A másik oldalról éreztem a fiúk legelésző tekintetét, de egész végig csak egyetlen szempár érdekelt, csak abba kapaszkodtam. Az első kör után azonban el kellett tőle szakadnom bármennyire is nehezemre esett.
Visszatértem a pulthoz és elkezdtem a lányoknak segíteni. Általában sört csapolok, rövideket töltök, hiszen Cassy és April a koktél specialisták, ők mixer sulit végeztek én egyenlőre csak tanulgatok tőlük. Megérzésből nézek fel és látom őt felállni az asztaltól és elindult a külső helyiség felé.
Úgy éreztem, hogy egy pillanatra elcsendesül minden ahogy egymásba akad a tekintetünk. A fiúk az asztalnál, a lányok a pultnál mind megfagytak egy pillanatra és tekintetük veszett iramban cikázott köztem és közte. Alig néhány másodpercet vártam.
-Vegyétek át.-a lányokhoz beszélek, de nem nézek rájuk és utána indulok a külső helyiségbe, ahol jelentősen kevesebben vannak és a zene is halkabban szól, mint odabent.
Háttal áll nekem. Odasétálok hozzá magassarkúmban és finoman megérintve a vállát magam felé fordítom. Egészen közel állok hozzá.
-Talán nem volt jó az ital?-kérdezem és a kezem továbbra is a vállán pihen.

Kiváncsian figyelem a tekitnetét. Nem titkolózott előttem eddig sem és pontosan tudom, hogy mi a probléma és miért nem tett eddig még semmit. Hiába játszom a tekintetével, hiába öltözők kihívóbban egyszerűen képtelen voltam kibillenteni. Az egyetlen árulkodó jel az az, hogy időről időre megjelenik és ugyanúgy végigmér minden éjjel szemérmetlenül és ha tudná, hogy egy szavába kerülne és lecsúszna rólam a bugyim még akkor sem tenne semmit. Ott a kezén a karikagyűrű, hitvesi eskü köti egy másik nőhöz, de mégis mit tehetnék, ha az én szívem érte dobban meg minden éjjel. Nem múlt el nap, hogy ne vágytam volna az érintésére és most itt állt velem szemben hebeg-habog nem tud mit kezdeni se velem sem a helyzettel, de elég nagylány vagyok már ahhoz, hogy feltaláljam magamat és megértsem a helyzetet.
Figyelem, ahogy a keze az enyémre és egy pillanatra lenyuhom a szememet, de amikor újra kinyitom már megfékezhetetlen tűz tépi a lelkemet belülről. Teszek felé még egy lépést, hogy testem az övéhez simuljon. Felemelem fejemet és szemeimmel tekintetébe kapaszkodok alig néhány centire vannak egymástól ajkaink.
-Miért van az, hogy a száddal nemet mondasz, de a tekinteted értem kiált?-finoman formázom a szavakat vörösre rúzsozott ajkaimmal. Életükben talán először beszélgetünk, de legbelül majd felrobbanok a vágyaimtól.
-Add nekem egyetlen éjszakádat és olyan dolgokban lesz részed, amiről vele még csak nem is álmodtál.-puha csókot lehelek ajkaira. Hálás szerető lennék és ezzel mindketten tisztában vagyunk. Felnőttem. Tudom, hogy nem mindig kaphatjuk meg teljesen a szőke herceget fehér lovon, de néhány éjszakámat tündérmesévé tehetné tüzijátékkal... és én is az övét.
-Ami velem történik az velem is marad.

Közelsége és beismerése, hogy vágyik rám felkorbácsolta vágyaimat. Legszívesebben ott helyben letéptem volna minden ruhát tökéletes testéről, de túl nagy lett volna a közönség, ami engem személy szerint egyáltalán nem zavart volna abban viszont nem voltam biztos, hogy ezzel ő is így van. Nem közeledik felém, de nem is hátrál, így nyugodt lélekkel adok magamnak zöld jelzést a férfi irányába. Ma este az enyém lesz. Végre megszerzem magamnak és ebben semmi sem fog tudni megállítani. Az a fajta lány vagyok, aki uralja a környezetét és csak olyat tartok meg magam körül, akiről biztosan tudom, hogy nem fog hátba szúrni. Az itteni lányok mind tűzbe mennének értem, ha azon múlna a dolog és mivel ez kölcsönös, így biztos lehetek abban, hogy érinthetetlen vagyok a rosszakarók számára.
-Mert akarlak.. és vagyok annyira önző, hogy mindenen átgázoljak miattad..-mélyen szemeibe nézek. Egy felnőtt érett nőnek nem lenne szabad ennyire vágynia valakire, akit nem kaphat meg. A lelkiismeretem azonban mélységesen hallgat, hiszen legbelül én is tudom, hogy ha boldog lenne otthon, akkor nem egy csapos, felszolgáló tekintetével kacérkodna hosszú éjszakákon át. Ami azonban a leggyanúsabb számomra az az, hogy a társaságából senki nem jött utána, hogy visszavigye a való életbe. Kezem végigsiklik a mellkasán le a nadrágja széléhez, amihez beakasztom két ujjamat és magamhoz húzom a csípőjét.
-Megkaphatsz.. és még csak kérned sem kell.-gyengéd csókot lehelek a nyakára.
-Ha akarod gyere utánam a személyzeti öltözőbe. A mosdók után találod majd a fekete felirat nélküli ajtó.-még egy csókot lopok ajkairól mielőtt ellépek tőle és besétálok a bárba el a pult előtt be az öltözőbe. Beérve kibújok fekete koktélruhámból, hogy csak fehérneműbe és magassarkúba legyek és elhelyezkedek a nekünk fenntartott kanapén.

Tekintete szinte végigperzseli a bőrömet. Már nagyon régen elengedtem azt, hogy mi lenne erkölcsös vagy helyes. Az is lehet helyes, amit én akarok… én is megkaphatom, amit akarok és ebben nem akadályozhat meg senki más csak ő. De látom a szemében… látom, hogy belülről szaggatja szét magát, hogy ne essen nekem. Látom rajta, hogy felbőszítettem egy olyan állatot, amit már nem érdekel, hogy haza kellene mennie valaki máshoz. Látom rajta, hogy már nem fog tudni visszafordulni a helyes útra. Ezt pedig már nagyon rég óta vártam. Még egyszer tiltakozik, de ez már csak amolyan tiszteletkör. Mindketten tudjuk, hogy mi lesz a vége vagy éppen a folytatása ennek az estének. Meg fogom őt szerezni magamnak.
Hátrahagyom őt a kültéri részlegen, hogy megtudja hozni a döntését, amivel pedig az öltözőben szembesülök. Jó döntést hozott. Halvány mosollyal az arcomon figyelem ahogy belép az ajtón és finoman alsó ajkamba harapok, amikor elfordítja a kulcsot a zárban.
Engedelmeskedve mozdulatának felálltam és vele szembe léptem. Hagytam, hogy végigmérje testemet és bőröm minden részletét az eszébe vésse. Én pedig egyedül a szemeit figyeltem. Látni akartam rajta az elégedettséget és a magabiztosságot, hogy nem fog meghátrálni.
-Majd meglátod..-suttogom és csípőjére simítom kezeimet és gyengéden benyúlok inge alá, hogy megérinthessem a bőrét. Egyik kezemet finoman végigsimítom a nadrág vonalánál és elöl megragadom az övénél és fordítok egyet magunkon és letolom a kanapéra. Lovagló ülésben szemből az ölébe ülök és átkarolom a nyakánál, hogy aztán finoman megharapjam az alsó ajkát.